Pillanatok
A távolból nézem a verseny történéseit. Mindenki feszülten figyel, az idegszálaik
megfeszülnek. A rajtpisztoly megtöri az eddigi csendet, hirtelen a tömeg
felujjong, biztatni kezdik kedvenceiket. A versenyzők egy ugrással már a
habokban vannak. Izgalmas. Akár én is ott lehetnék. Pillanatok alatt a medence
végére érnek, majd fordulnak. Másodperceken múlik, hogy ki lesz a győztes, és
kinek változik meg örökre az élete. Az enyém is csak egy pillanaton múlt, egy
végzetes pillanaton.
Egy napja még minden percet edzésre akartam fordítani. Azért, hogy több időm maradjon az úszásra, elhanyagoltam az aznapi bemelegítést. A rajtkő csúszott. Egy rossz ugrás, egy rossz érkezés. Ínszalagszakadás. Sosem leszek már a régi. Sosem állhatok már a rajtkövön. Sosem kapom vissza az esélyt, hogy dobogóra álljak nemzetem büszkeségeként, olimpiai bajnokként. Dühös vagyok magamra, az ostobaságomra, testem minden porcikájára, az egész világra.
Olyan régóta foglalkozom ezzel, és most minden odaveszett. Egy szenvedély, egy fényes jövő és egy emberi sors. A kezdeti kétségbeesés dühbe, majd ürességbe fordult, mert elvesztettem az egyetlen életcélom. Mit kezdjek most magammal? Mi máshoz értek? Mi lesz az, ami pótolni tudja azt az örömet, amit e sport adott? Semmi. Valószínűleg semmi. Egy pillanat alatt elérheted azt, amiért küzdöttél, de egy pillanat alatt el is veszítheted azt.
Egy napja még minden percet edzésre akartam fordítani. Azért, hogy több időm maradjon az úszásra, elhanyagoltam az aznapi bemelegítést. A rajtkő csúszott. Egy rossz ugrás, egy rossz érkezés. Ínszalagszakadás. Sosem leszek már a régi. Sosem állhatok már a rajtkövön. Sosem kapom vissza az esélyt, hogy dobogóra álljak nemzetem büszkeségeként, olimpiai bajnokként. Dühös vagyok magamra, az ostobaságomra, testem minden porcikájára, az egész világra.
Olyan régóta foglalkozom ezzel, és most minden odaveszett. Egy szenvedély, egy fényes jövő és egy emberi sors. A kezdeti kétségbeesés dühbe, majd ürességbe fordult, mert elvesztettem az egyetlen életcélom. Mit kezdjek most magammal? Mi máshoz értek? Mi lesz az, ami pótolni tudja azt az örömet, amit e sport adott? Semmi. Valószínűleg semmi. Egy pillanat alatt elérheted azt, amiért küzdöttél, de egy pillanat alatt el is veszítheted azt.
Készítette:
Albert Szabina 10/b
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése