A vereség mégsem
keserű
Most van a díjátadás, most áll fel a három győztes a
dobogóra, megszólal a győztes nemzet himnusza. Bár az én nyakamba nem
akasztanak érmet, mégsem vagyok csalódott, csak boldog, hogy itt lehettem. De a
boldogság mellett egy kis félelem is bujkál bennem, félelem az edzőm
reakciójától, hogy nem teljesítettem elég jól.
Tekintetemmel őt keresem, mikor megtalálom, nem a várt érzelmet látom az arcán, hanem csak büszkeséget. Úgy kellene éreznem, hogy kárba veszett a sok-sok edzéssel töltött idő, de én csak csináltam, amit szeretek. Nem vesztettem semmit. A verseny folyamán új emberekkel ismerkedhettem meg, új barátokat szereztem.
Még hallom a himnuszt, mikor eszembe jut egy régi szép emlék, amikor édesapám először vitt el úszni a vidéki házunk mögötti tóhoz. Ez a kis emlék mosolyt csal az arcomra. A himnusznak vége. Együtt ünnepel mindenki, hiszen összetartunk és örülünk egymás sikereinek.
Tekintetemmel őt keresem, mikor megtalálom, nem a várt érzelmet látom az arcán, hanem csak büszkeséget. Úgy kellene éreznem, hogy kárba veszett a sok-sok edzéssel töltött idő, de én csak csináltam, amit szeretek. Nem vesztettem semmit. A verseny folyamán új emberekkel ismerkedhettem meg, új barátokat szereztem.
Még hallom a himnuszt, mikor eszembe jut egy régi szép emlék, amikor édesapám először vitt el úszni a vidéki házunk mögötti tóhoz. Ez a kis emlék mosolyt csal az arcomra. A himnusznak vége. Együtt ünnepel mindenki, hiszen összetartunk és örülünk egymás sikereinek.
Készítette:
Fekete Réka 10. b
Fekete Réka 10. b
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése